Az EDELRID mászóköteledek biztonságos használatához elengedhetetlen a potenciális veszélyforrások ismerete.

Az EDELRID mászókötelek biztonságos használatához elengedhetetlen a potenciális veszélyforrások ismerete. Az alábbiakban ismertetjük, mi nem tesz jót a kötélnek és miért nem.

Savak és egyéb vegyi anyagok
Feltétlenül kerülni kell a kötél vegyi anyagokkal, mindenekelőtt savakkal való érintkezését, mivel ezek az anyagok szétroncsolják a kötél szálait. Ráadásul a savak okozta károsodás a kötélen gyakran nem is látható. Általában a köpeny legfeljebb enyhén elszíneződik, ugyanakkor a mag súlyosan károsodhatott. Ha a kötél savval (pl. autó akkumulátorának savával) érintkezett, haladéktalanul le kell selejtezni. A kötél tárolásánál és szállításánál különösen elővigyázatosnak kell lenni. Ez fokozottan érvényes, ha a kötelet jármű csomagterében vagy garázsban, veszélyes anyagok közelében tárolják.

Szennyeződés
A szennyezett kötél nem csupán optikailag nem bizalomgerjesztő, de nem is olyan könnyen kezelhető, mint a tiszta kötél. Ilyenkor a kötél ugyanis merevebbé válik, elveszíti puhaságát, ún. „sprőd” lesz. Éppen ezért fontos, hogy a mászókötelet ne tegyük le a porba, ne húzzuk végig a mászócsarnok padlóján, hanem mindig tegyünk alá kötélzsákot. Különösen veszélyesek a kötél számára a homok- és gránitszemcsék. Ezek behatolhatnak a kötél belsejébe, és károsíthatják annak magját. Extrém szennyeződés esetén akár az is előfordulhat, hogy a kötél többszöri mosással sem lesz többé teljesen tiszta. Ilyen esetben a kötelet le kell selejtezni. Az EDELRID laboratóriumában végzett vizsgálatok kimutatták, hogy a magnézia is fontos, ám gyakran alábecsült amortizáló tényező. Különösen a kötélvégektől számított első pár méteren tapasztalható gyakran, hogy az út elején a túlzott magnéziázás miatt vastag magnéziumréteg borítja a kötelet. Összehasonlítva az ilyen köteleket a tiszta társaikkal azt találtuk, hogy élettartamuk egyértelműen rövidebb lesz.

Olvadás, égés
Ha a kötél erősen és/vagy hosszan súrlódik, a felülete olyan mértékben felmelegedhet, hogy a poliamidszálak megolvadnak. Ez mindenekelőtt olyankor történik, ha a kötél kötélen súrlódik. Különösen veszélyes ez a jelenség, ha két kötélszál egy felső kikötési vagy biztosítópontban fut és súrlódik egymáson, hiszen itt a legnagyobb a leesés veszélye. Ugyanígy rendkívül veszélyes, ha a ereszkedésénél a kötelet felül nem fémeszközön, hanem hevederen, slingen stb. keresztül vezetik át. Óvakodjunk tehát a túlzsúfolt mászóiskoláktól és a nem ideálisan biztosított utaktól, ahol az ereszkedéshez pl. homokórák vannak átkötve hevedergyűrűvel. A kötél szempontjából az ereszkedőeszköz által termelt hőmennyiség sem elhanyagolható. A kötél olvadását, károsodását fényes vagy elfeketedett helyek jelzik a köpeny felszínén. A használat során ezek a károsodott területek szokatlanul kemény felületükkel is feltűnnek.

Mechanikus károsodás
Az élek és éles, hegyes tárgyak rendkívül veszélyesek, és olyan súlyosan károsíthatják a kötelet, hogy az, különösen beleesésnél, akár el is szakadhat. Ezért kell mindig ügyelni a kötél helyes vezetésére, hogy élekkel ne érintkezzen. Kőhullás vagy egy rosszul sikerült mozdulat a jégszerszámmal szintén végzetes lehet a kötél számára. Jobb esetben csak a köpeny sérül, rosszabb esetben a mag pászmái is elszakadhatnak. Ilyenkor a mászás nem folytatható és a kötelet le kell selejtezni.

A nap ereje
A nap UV-sugárzása a mászókötelekre is jelentős hatással bír. Hatására a kötelek kifakulnak, öregedésük meggyorsul. Ha a kötél hosszú ideig van kitéve intenzív napsugárzásnak, megkeményedik, merevvé és rugalmatlanná válik. Ezért a mászóköteleket a lehető legkevesebbet tegyük ki a közvetlen napfénynek. Különösen káros, ha a kötelet eső vagy mosás után a tűző napon szárítják. Sok helyen találunk a falakban kifakult segédköteleket, kötélgyűrűket bekötve a standokban vagy köztes biztosítópontokban. Ezeket is óvatosan kell használni, és használat előtt alaposan meg kell vizsgálni.

Hideg és nedvesség
A kötelek élettartamával kapcoslatos tényezők közül nem elhanyagolható a nedvesség. A nedves kötél nehéz lesz, nehezebben kezelhető, és az energiaelnyelő képessége csökken. Ha a nedvesség fagypont körüli vagy az alatti hőmérséklettel jár együtt, és a kötél megfagy, dinamikus tulajdonságai jelentősen romlanak. Ezt szem előtt kell tartani jégmászásnál éppúgy, mint fixen beszerelt kötelek esetén vagy magashegyi és gleccsertúrákon, illetve extrém időjárásváltozásoknál. Az impregnált kötelek ilyenkor óriási előnyt jelentenek. Ezek ugyanis víztaszítók és tovább ellenállnak a víznek és a hidegnek.

Kopás
Minden kötél egyik legnagyobb ellensége a dörzsölődés. Mind a szikla, mind a karabinerek és biztosítóeszközök nagyfokú dörzsölő hatást gyakorolhatnak a kötélre, mely a kötelet annak teljes hosszában erősen amortizálja. A köpeny egyes szálai elszakadnak, felülete érdessé válik. A kötél köpenye így hosszútávon elvékonyodik, kibolyhosodik. Az utolsó stádiumban láthatóvá válnak a mag szálai, ezzel eljött a vég. Minél nagyobb a terhelés, minél durvább a szikla felülete és minél élesebbek az élek, annál jelentősebben károsodik a köpeny. Tagolt felületű sziklán, kvarctartalmú homokkövön vagy éles grániton a folyamat értelemszerűen gyorsabb. A gyakori ereszkedés és a felsőbiztosítás (oroszozás, top-rope) szintén sokszorosára gyorsítja a kötél öregedését a hagyományos mászáshoz képest, amikor a kötelet nem terhelik.