Kinek nincs szüksége lavina-felszerelésre?

A téli hegyi túrázás veszélyei és nélkülözhetetlen eszközei.

Kinek ne legyen lavina felszerelése?
Gyönyörű, havas hegyeken túrázni az egyik legfantasztikusabb élmény. Csillog a fehér lepel, ahogyan téli ruháját felölti magára az alpesi táj. Vonzza az embert, hiszen olyan tiszták, olyan vadak ilyenkor a csipkés hegycsúcsok és óriási nyugalom árad belőlük. Azonban egy gyilkos ellenség figyeli minden lépésünket, elbújva a hórétegek közé, csak arra várva, hogy lecsaphasson: a lavina. Innen a Kárpát-medencéből nehezen tudjuk elképzelni mennyire komoly dolog ez. Az ember azt gondolná, „velem úgysem történhet lavinabaleset, mert ilyen csak a filmekben van”. De a probléma valósabb, mint gondolnánk. Profibbnál-profibb lavina-előrejelző hálózatok létesülnek évről-évre, ennek ellenére a magashegyi turizmus erősödésének köszönhetően egyre több a lavinabalesetek száma is.

„A hegyimentők majd megmentenek, van biztosításom!”
Léteznek már egészen jó balesetbiztosítások, melyek a hegyimentést is finanszírozzák, azt azonban tudni kell, hogy ezek 3-as vagy komolyabb lavinaveszély esetén nem érvényesek. Biztosítás ide vagy oda, még fontosabb, hogy az ember kb. 10-15 percig bírja ki a hó fogságában. E közben elfogy a levegő, megfullad ill. komoly kihűlési és fagyási veszélynek van kitéve. Ennyi idő alatt a hegyimentők biztosan nem fognak a baleset színhelyére érni, megtalálni és ki is ásni az áldozatot.
Azaz egy lavinabaleset áldozata csak és kizárólag a társai ügyességére és gyorsaságára hagyatkozhat. Ha pedig voltál már esetleg lavina-eltemetési gyakorlaton, kedves Olvasó, akkor biztosan emlékszel, hogy minden másodperc kellemetlen odalent a hó alatt a hidegben, levegő nélkül. A sötét, a kétségbeesés és önmagunk szuszogásának hangja pedig felőrli az idegeket. Tétlenkedésre tehát nincs idő! Ha ilyenkor nincs rajtad és társaidon lavina jeladó, akkor nagyon nagy bajban vagy!

Mit tehetünk magunkért és társunkért?
Az első és legfontosabb, hogy ne indulj útnak felkészületlenül! Felkészültség alatt értem a fizikális felkészültséget (edzés), a technikai felkészültséget (tanfolyam) és a megfelelő felszerelést, ruházatot. Mindehhez vedd figyelembe az időjárást és a hó- és lavinajelentéseket a kinézett térségben és válassz a túrára alkalmas társakat!

Mi a lavina-felszerelés?

Az alap készlet, ami mindenkinél kell, hogy legyen egy havas túrán a megfelelő ruházaton kívül, az a lavina-jeladó, lavina-szonda és hólapát (lehetőleg fém fejű). Ezen kívül legyen nálatok izolációs fólia és/vagy bivakzsák, meleg innivaló (pl. termoszban tea), elsősegély szett és lámpa.



Hólapát

Kezdjük a lavina eszközök áttekintését a legegyszerűbbel, a hólapáttal! A hólapát lesz az eszköz, amivel a lavina áldozatát ki tudod szabadítani a hó fogságából. Fontos, hogy a lapát könnyű legyen, hiszen többnyire cipelni fogod a hátizsákodban, éppen ezért legyen szétszerelhető, hogy a legoptimálisabban el tudd helyezni. A műanyag fejű lapátokat a magam részéről kevésbé preferálom, mert egy jó tömör lavinában szinte lehetetlen ásni velük. Ellenben léteznek kiváló alumínium fejű darabok (pl. Pieps Shovel Tour vagy Racer), amelyek rendkívül könnyűek, ám elegendően erősek ahhoz, hogy hatékonyan tudd lapátolni velük a keményre fagyott havat is.

Lavinajeladó

Három antennás készülékek
A leghíresebb gyártók a Mammut, az Ortovox, az Arva, a Tracker és végül de nem utolsó sorban a Pieps. A hegymászó zsargonban a Pieps-et már köznévként is használjuk a lavina-jeladó kifejezés helyett. Nem véletlenül. Eddig kétszer volt alkalmam részt venni olyan kurzuson, ahol teszteltük a piacon kapható szinte összes lavina-jeladót és a favoritom a Pieps DSP lett, hiszen rendkívül könnyen kezelhető, pontos (!) és nagyon nagy a hatósugara.

Lavinaáldozat keresésekor a legrosszabb helyzet az, ha nem vesszük az áldozat jeleit, mert az a saját vevőnk hatósugarán kívül van. A Pieps DSP gyári adatok szerint 50m hatósugárral rendelkezik. Saját tapasztalatom, hogy friss, 60%-nál töltöttebb elemekkel (ezt a készülék jelzi) ez az érték 65-70m körül van. A 3 antennás kivitelnek köszönhetően a DSP vételi karakterisztika – a piacon kapható egyéb készülékek ellipszis alakú vételi karakterisztikájával ellentétben – kör alakú. Ez fontos, mert a hasznos keresési tartomány átmérője ellipszis alakú vételi karakterisztika esetén az ellipszis kisebbik átmérője lesz. Azaz hiába veszünk az egyik antennával akár 80m-ről is jelet, ha a másik csak 40m-ről tud és áldozatunk pont olyan pozícióban fekszik, hogy a kisebbik antenna tudná venni a jelét (ilyen pl. az Ortovox S1).

Amikor megtaláltuk az áldozat jeleit, a DSP a kijelzőjén nyilakkal jelzi, merre haladjunk. „Labor-tesztek” alapján az volt a tapasztalat, hogy a DSP nagyon pontosan jelez, nem tér le az adó erővonalairól, ezért a lehető legrövidebb útvonalon navigál el hozzá. Más gyártók készülékeinél (Mammut Pulse, Ortovox S1, Ortovox 3Plus) az útvonal kevésbé volt ideális (Arva 3-axes és a BCA Tracker készülékeknél borzalmasan rossz), elnavigáltak hibás irányokba is. Ez a jelenség a többiek ellipszis alakú vételi karakterisztikájának köszönhető, hiszen az egyik antenna már vett valamiféle jelet, de a pontos irány mutatásához még egy antenna jeleire szükség lett volna, azonban ez még nem vett értékelhető jelet, így a készülék hibás irányt számított ki és mutatott. Ez a gyakorlatban időveszteséget és plusz fárasztó gyaloglást jelent.

65m körüli távolságból a Pieps DSP tehát kiválóan elnavigál az adóhoz. Amikor 2m-en belülre érünk, eltűnik a kijelzőről a nyíl és finom keresésre állunk át. Ilyenkor pásztázni kell a felszín felett és a kijelzőn látható számérték alapján gyorsan meg lehet találni az áldozat pontos helyét. Itt lép akcióba a készülék harmadik antennája. A három antenna segítségével pontosan meg lehet határozni az eltemetett jeladó helyét függetlenül attól, hogy az milyen pozícióban fekszik a hó alatt. A DSP harmadik antennájának hatósugara kb. 4-4,5m volt (ilyen mélységű lavinát tud pontosan átvizsgálni), a Mammut Pulse, az Ortovox S1 és a 3Plus szintén jól vizsgázott, ám az Arva 3-Axes és a BCA Tracker „segítségével” simán elsétáltunk a 2,5m mélyen eltemetett adó felett.

Itt jön a mentés azon fázisa, amikor szondázni kell a havat, hogy meghatározzuk, hol kell pontosan ásni. A szondákról később írok még, azonban a 3 antennás jeladók egy fontos funkciójáról itt még szót kell ejteni: Ez a Mark, avagy megjelölés funkció. Amikor már tudjuk, hol az áldozat, elkezdhetünk ásni. Azonban mindaddig, amíg nem kapcsoltuk ki a hó alatti készüléket, nem tudunk hatékonyan további áldozatok után kutatni, mivel meg kellene várni, míg kiássuk a hó alatti embert vagy elegendően eltávolodunk tőle, hiszen a kereső készülék mindig a legerősebb jelhez akar odanavigálni. Ez akkor a legproblémásabb, ha az áldozatok egymáshoz viszonylag közel vannak eltemetve. A három antennás készülékek alkalmasak arra, hogy az áldozat készüléke felett tartózkodva, a Mark gombot megnyomva, a saját vevőnk ne vegyen többé tudomást a megjelölt készülékről. Itt ugye már az ásó embereknek lesz feladata, mi folytathatjuk a többi áldozat keresését.



A DSP itt is jól vizsgázott. Az Ortovox 3Plus-t kivéve, a többi készülék kiszűrte olyan jeladók jelét is, amelyek pontos helyét valójában még meg sem találtuk. Így ha nem tudjuk az áldozatok pontos számát (pl. másik csoportot visz el a lavina), akkor a fenti probléma miatt, akár a hó alatt is „felejthetünk” valakit.
A Pieps DSP még egy fontos funkcióját szeretném még megemlíteni: a Scan funkciót. A Scan gombot nyomva tartva a DSP elkezdi keresni a hatósugarán belül levő adókat és megjeleníti, hány darabot talált 5m-en, 20m-en és 50m-en belül. Ez a funkció a Pieps DSP Tour-ban nincs benne.

Egy antennás készülékek
Ezek az eszközök lényegesen egyszerűbbek, mint az előzőekben taglalt három antennás kollégáik.
Itt megkülönböztetünk analóg és digitális jeladókat.

Az analóg készülékek régebbiek, lényegesen érzékenyebbek a hidegre, adó-frekvenciájuk elhangolódik hideg hatására. Ez azért kellemetlen, mert a vevők szabvány szerint 457kHz ±80Hz frekvencián vesznek, ha ettől eltér az adó jele… na akkor baj van. Analóg készülék esetében csináltunk egy egyszerű kísérletet. Beraktuk a készüléket 15 percre egy mélyhűtőbe és a mérések azt mutatták, hogy az analóg készülékek (Ortovox F1, Pieps 457) frekvenciája 150-200Hz-cel hangolódott el. De amúgy egyszerűségükben rejlik nagyszerűségük, szakértő kezekben – ha ráakadtál az adó jelére –, gyorsan lehet velük keresni, legalábbis, ha nincs sok adó a közelben. Mivel az analóg készülékek nem képesek kiszűrni a legerősebb jelet, ezért egyszerre mindet látjuk, halljuk, ami zavaró lehet, főleg, ha viszonylag közel vannak az eltemetett áldozatok egymáshoz. Téli magashegyi tanfolyamos koromban ilyen készülékekkel is elég jó eredményeket értünk el, igaz, „iskolás” körülmények között, zavaró körülmények nélkül. 

A digitális egy antennás készülékek talán egy kicsit használhatóbbak. Az első jelet befogni nagy területen nem egyszerű, hiszen a készüléket forgatni kell, hogy valamely időpillanatban egyetlen antennája éppen érintőirányban álljon a hó alatt eltemetett adó sugározta rádiófrekvenciás erővonalakkal. Ekkor fog először „becsippanni” a készülékünk, innen azonban már hatékony a munka. Az olcsó egy antennás digitális készülékek közül jól szerepelt a Pieps Freeride. Kb. 35-40m-ről lehet befogni vele a jelet (a gyár 30m-t garantál), majd egy nyíl segítségével az erővonalak mentén elvezet bennünket az áldozat közelébe.  Sajnos nem lehet vele olyan tempóban rohanni, mint a három antennás készülékekkel, hiszen itt a legerősebb jel irányát mindig nekünk kell kitalálni a kijelző alapján a készülék forgatásával. Azért egy gyakorlott kereső így is kb. 2-3 percen belül megtalál egy eltemetett adót 50m x 50m-es lejtős területen. A Freeride-nál a finom keresés a problémásabb. A vevő egyetlen antennája és a rádiójelek adó körüli szimmetrikus elhelyezkedése miatt, ha az adó nem vízszintesen helyezkedik el a hó alatt, akkor két pontban is veszünk a felszínen maximális erősségű jelet, azaz két pontban is azt hihetjük, hogy áldozatunk éppen a lábunk alatt fekszik. Ezt a problémát a három antennások harmadik antennája kiküszöböli, de az egy és két antennás vevőkkel bele fogunk futni. Nálam a bevált módszer, hogy ilyenkor előveszem az aktív lavinaszondát, a Pieps iProbe-ot és ezzel kezdem szurkálni a havat. Az iProbe elkezd csipogni, ha 2m-en belül vagyunk (idáig jól elvezényel bennünket a Freeride) és folyamatosan sípol, ha 30cm-en belül megközelítettük az áldozat jeladóját, azaz ilyenkor kezdhetünk el villámgyorsan ásni.



Lavinaszondák
Megkülönböztetünk aktív és passzív szondákat. A passzív szonda (pl. Pieps Probe) egy sok részből álló, bowden segítségével egy mozdulattal 260-300cm-es pálcává varázsolható eszköz, amivel a havat átszúrva pontosíthatjuk az eltemetett személy pozícióját. Létezik alumínium és karbon kivitelben. Az alumínium strapabíróbb, a karbon lényegesen könnyebb. Nagyon fontos eszköz, hiszen ezzel lehet 100%-osan megállapítani az ásás helyét. Képzeld el, hogy elkezdesz ásni és egy másfél méteres gödör kilapátolása után jössz rá, hogy rossz helyen teszed! Eltemetett társunk közben fuldokol a hó alatt, pár méterrel arrébb. A szonda helyes használatával ez a hiba nem fordulhat elő. Az aktív szondák (Pieps iProbe) végében egy rádió-vevő antennája található. Ha közeledünk az áldozat jeladójához, elkezd csipogni, ha közvetlenül mellette vagyunk folyamatos sípoló hangot ad. Ezzel nagyon gyorsan lehet a finom keresést végezni, így gyorsan jöhetnek a lapátoló emberek dolgozni. Nagyon hatékony eszköz.



Milyen lavina felszerelés a legjobb?
1. A legjobb egy profi három antennás lavina-jeladó (Pieps DSP vagy Pieps DSP Tour), egy aktív lavina szonda (Pieps iProbe) és egy alu fejes lapát.
2. A 3 antennás DSP-vel nagyon jól lehet a finom keresést is kezelni, ezért a három antennás készülék, passzív szondával és alu fejes lapáttal még mindig nagyon hatékony.
3. Az másodiknál kicsit olcsóbb, de még mindig nagyon hatékony az egy antennás Pieps Freeride, Pieps iProbe aktív szonda és a lapát szett.
4. ...és végül, de nem utolsó sorban adunk egy kis esélyt eltemetett barátunk túléléséhez, ha Pieps Freeride-dal, passzív szondával és alu fejes lapáttal vágunk neki a bérceknek.

Nagyon fontos érv a három antennás eszközök mellett, hogy a nagy hatósugárnak és a pontos keresési útvonal meghatározásnak köszönhetően kevesebb embernek kell a kereséssel bajlódnia, többen áshatnak (rendkívül fárasztó, főleg nagyobb magasságokban), többen foglalkozhatnak a megmentett emberek elsősegélynyújtásával, ill. a hegyimentők értesítésével, így több eltemetett áldozat esetén sokkal hatékonyabban tudunk menteni, mint egyszerűbb eszközökkel!



Utószó
Cikkem végén szeretném felhívni a figyelmed, kedves Olvasó, hogy soha ne indulj egyedül havas túrára! Legyen nálad és társaidnál lavina-felszerelés és ami a legfontosabb: mindannyian tudjátok, hogyan kell használni, hiszen baj esetén már nem lesz időtök kitalálni, hogyan is kell értelmezni a kijelzőn látható ábrákat, számokat. Fontos tudni, hogyan érdemes koordinálni a csoportmunkát, ill. mitévő légy, ha egyedül kell mentened! Gyakoroljátok végig túra előtt a keresés és mentés menetét, hiszen rutin nélkül rengeteg időt elvesztegethettek, ami baleset esetén a barátod életébe vagy saját életedbe kerülhet!
Téli magashegyi tanfolyamon nagyon komoly kiképzést kaptok a lavina szituációk felismeréséhez, elkerüléséhez, baj esetén a kezeléséhez. Ha még nem végeztél ilyen tanfolyamot, várunk szeretettel!
Köszönöm, hogy időt szakítottál a cikkre, biztonságos túrázást kívánok!

Farkas Gyula
alpesi oktató
http://www.krea-tura.hu
http://www.kaland-sport.hu

Kapcsolat

  • Cégnév: Gránit Design Kft.
  • Cím: Fashion Trend Center, 2040 Budaörs, Gervay Mihály u. 1., 1. em. 3.17
  • Tel.: +36 30 656 7702
  • Fax: +36 99 523 295
  • E-mail: info@granit.co.hu