24 órás MTB-verseny, Csillebérc - 2010.09.18-19.

24 órás MTB-verseny, Csillebérc - 2010.09.18-19.

Tizedik alkalommal rendezték meg Csillebércen az emberpróbáló 24 órás MTB-verseny. Ezúttal az időjárás sem volt túl kegyes a résztvevőkhöz, szervezőkhöz és segítőkhöz...

A Petzl lámpákkal szponzorált Gyömrő KSZ tagjainak beszámolója.

24 órás, Csillebérc - 2010.09.18-19.

Eredményeink:
(Kategória/Összetett)
Szóló:
Czincz Gergő
10. hely 30 kör
Kaszanyiczki László Máté
11. hely 26 kör
Csapat - 150 év alatt:
7./36. hely 44 kör
A csapattagok:
Gáborházi Karesz
Gönczy Dávid
Bencsik Ákos
Fellegi Gábor
Balázs
Gratulálunk az eredményekhez!


Fellegi Gábor beszámolója

"12 órás… avagy Sztahanovék a pácban"

A kezdeti lelkesedés kezdett elapadni, mikor péntek délelőtt Ágoston bejelentette, hogy ledöntötte a láz a lábáról. Aztán a több napos esős idő után, amikor Gönczy Gergő is beteget jelentett szombat reggel, elkezdtem gondolkodni, hogy vajon érdemes-e elindulnunk?
Na, mindegy... Lesz, ami lesz - gondoltam, majd Irynával összepakoltunk és elindultunk Csillebércre. Persze Ő is betegeskedett. Nem tudtam, hogy meddig tud majd segíteni nekem.
Dávidnak már jeleztem, hogy nem vagyok oda az egészért, mert a hat fős csapatok ellen négyen nem sokra mennénk. Kis tanakodás után eldöntöttük, hogy nekivágunk.
Péntek óta kerestünk embereket, hogy kipótoljuk a kiesett csapattagokat, kevés sikerrel. Aztán a közelünkben egy srác meghallotta, hogy gondunk van, és a sáros pálya miatt feloszlott duójuk másik tagja, az "Esztergomi Küllőszaggatóktól", becsatlakozott hozzánk.


Végül öten lettünk:
Bencsik Ákos, Gáborházi Karesz (PCCC), Gönczy Dávid, "Küllőszaggató" Balázs és jómagam. A tavalyi név alapján, Dávid mixelésében:


"Sztahanov Reloaded (2010 Edition)"
A segítők:
Gönczy Pityu és Jutka, Bencsik "az öreg" Ákos ;-), a Gáborházi family ;-) és párom: Iryna. Kecskés Andi is meg-megjelent. Köszönjük a sütit! ;-)
Valamint Gaszner Robi, a PETZL lámpák hazai forgalmazója támogatott minket két nagyon komoly lámpával, csakúgy, mint tavaly. Köszönjük szépen!
A hátráltatók:
Gönczy Gergő és Potor Szilveszter. ;-D

Kissé megkönnyebbülve cuccoltunk ki az autóból, de mikor Dávid visszajött a pályabejárásról, újra lehűltek a kedélyek: Tiszta sár volt a bringája, amit több helyen tolnia kellett a pályán; úgyhogy az új mez ment is vissza a táskába. Egyre jobb a helyzet...

Fellegi Gábor
Délben nagy csinnadratta közepette elrajtolt a mezőny. Karesz kezdett. Én fotózgattam egy kicsit, és figyeltem, hogy kik jelennek meg először az első körről. Juhász Zsolt volt az első, aztán szivárogtak a többiek is. Karesz is megjelent. Közben visszamentem a sátorhoz és megebédeltem. Ettem egy Gyömrős, sárga-zöld spenótos tésztát! ;-)
A tavalyi hárommal szemben, most 4-4 kör volt a taktikánk. Karesz 61:49’ alatt nyomta le a távot.
Majd Dávid következett az új mezben, amit nem sajnált besarazni, és rágyorsított a tempónkra: 55:54’ lett az ideje.
A harmadik Ákos volt. 59:26’-ot ment. Ő már alig volt sáros, mert kezdett szépen felszáradni a pálya, ahogy a sok száz kerék döngölte.
Csupán 10 percnyi melegítés után váltottam Ákost. Ekkor az 5. helyen voltunk a 150 év alatti kategóriában. Bár kissé kedvetlen voltam az egyenlőtlen esélyek miatt, - mivel csak öten voltunk, - amikor ott vártam a váltózónában Ákosra, elkezdett remegni a lábam és pörögni a szívem. Megjött Ákos, Pityu átrakta a chipet a lábamra és "goooo"!!!
Áttekertem a hídon és azonnal "elkapott a gépszíj". Nem jártam be a pályát, de egyből ráéreztem a ritmusára, mert visszatértek a tavalyi emlékek a nyomvonalról:
Szinte teljesen sík a pálya. Egyetlen „hosszabb”, lankás emelkedő van benne, de ezen kívül csak néhány igen rövidke. Viszont telis-tele van izgalmas kanyarokkal, gyökerekkel, és most sárral és "gyurmával". Nagyon lendületes, a jó nyomvonalon haladva. Tetszik. Nagyon! ;-)
Egy Meridás srácra tettem a kereket. Jó tempót diktált, de nem akartam megelőzni, hiszen alig melegítettem, és jó volt így, rajta utazni. A pálya is változott egy kicsit tavalyhoz képest és nem akartam fának rontani. :-) Mikor az emelkedőn belassult, Én is pihentem és ittam. Kérdeztem, hogy hány kört megy, de nem tudta. :-) Szépen haladtunk, előzgettünk 12:17’ és 12:31’-es köröket mentünk. Majd a harmadik körben az emelkedő elején ismét belassult. Én már egész jól bemelegedtem, így hátul leváltottam kettőt és elkezdtem izomból tempózni. Mondtam neki, hogy akkor most megyek Én előre, de nem bírt utánam jönni. Rákapcsoltam és nyomtam, "mint’álat". ;-)
Nagyon jól ment, élveztem a versenyzést. A max pulzusom is idei rekord: 182 bpm, eggyel átlépve az eddigi maxot. A harmadik kört 12:02’ alatt teljesítettem. Az órám kicsit eltérően mérte az időt, mert Én mindig a váltóhelytől mértem a köröket. Így a legjobb kör, az utolsó lett: 11:58’. (A listában ehhez hozzáadódott a váltás ideje is: 12:05’.)
A négy kör összesen 48:55’ lett és feljöttünk a 3. helyre! Kirrrály! ;-D

Bencsik Ákos
Engem a "last minute" csapattag, "Küllőszaggató" Balázs váltott. ;-) Nem tudom, hogyan csinálta, de „csontra” azonos köridőket ment: 3 x 16:12’. Ez már számmisztika. Nem semmi... ;-)
Mivel Ágoston, a hatodik tag, - aki papír zsebkendőkkel a kezében, lázasan, agonizálva vonaglott otthon, - ezért újra Karesz következett. De nem sokáig ment, mert - a hangosbemondóból hallottuk, - a "Sztahanov" eltörte a váltóját. Vártunk-vártunk, de csak nem jött. Több mint 22 perc múlva jelent meg. Dávid gyorsan leváltotta. Nem elég, hogy kevesen vagyunk, még sűrűbb is lett a váltás. :-(
Karesz Cube bringáján a hátsóváltó-tartófül tört el. A váltó leszakadt és a kanala elcsavarodott. Ennek ellenére tekerve érkezett meg... :-) Gyorsan segítséget kértünk Bogár Gábortól, a CUBE-Csömör versenyző-edzőjétől, aki adott is Karesznak egy pirosra eloxált alkatrészt. Köszönjük szépen!
Pityu szétszedte a váltót, fogóval helyrecsavarta, felrakta az új váltó-tartófület és menetkész lett a bringa. Mától mindenki nyugodtan viheti a bringáját Pityuhoz. „Sztahanov” stílusban, egy sarlóval és egy kalapáccsal bármit megjavít! ;-D
Kecskés Zsolt és Zsuzsi is kinn voltak. Most csak látogatóként… Ettem pár szelet lekváros kenyeret, s közben Dávid még jobban rákapcsolt és nyomott három gyors kört 38:46’ alatt. Az első köre volt a legjobb: 12:36’!
Ákos négy kört ment és gyorsult több mint két percet. Ez jó. 57:20’ volt az ideje. Simán, egyenletesen haladt. Legjobb köre 13:40 volt.

A képen látszik mekkora sár volt
Megint rám került a sor. Felszereltem a sisakra a PETZL lámpákat, mert kezdett szürkülni. Az első körben még nem kellett, de aztán már hasznát vettem. Nagyon rosszak voltak a látási viszonyok, mert már nem sütött a nap, de még sötét sem volt, és ilyen fényviszonyok között furcsa volt tekerni.
Jól kezdtem, 12:15’ idővel, de a következő körökre belassultam. Részben a sötét miatt, de éreztem a kihagyott nyújtás és masszázs hiányát is. Aztán két 13:06’-os kört nyomtam. A negyedik kört nagyon lassan kezdtem meg. Többen feltorlódtak előttem, nehéz volt előzni, és már kezdtem szétesni, mikor a pálya első felében Bogár Gábor megelőzött. Több se kellett: "vérszemet kaptam" és utána eredtem. Innentől, szegény, nézhette a saját árnyékát a lámpám fénye miatt. Néha lejjebb vettem a fényerőt és próbáltam oldalra nézni, hogy ne nagyon zavarjam. Az emelkedőn visszanézett, majd kiállt a nyeregből és megindult. Én ugyanezt tettem. Nyomtuk nyélen. Én, legalább is... ;-) Szinte mindig az ideális íven ment. Mikor nem követtem, mindig megszívtam. Az aszfalt utáni kanyargós szakaszon leszakított, mert a gyökerektől és a kanyaroktól nem tudtam előzni. Aztán visszamásztam rá. A hotel mellett megint elhúzott, de a letörés után megint feljöttem. Kb. öt másodperccel mögötte értem be.
A köridő 12:36’ lett (az órám szerint), mert gyengén kezdtem, de 184 bpm lett a max pulzusom! Nagyon örültem, hogy tudtam tartani a tempóját. Meg is köszöntem Neki, hogy húzott magával a pályán. ;-) Ha nincs ott, akkor gyenge időt mentem volna. Nagyon sokat számít az, ha van kivel versengeni, mert az ember egyedül könnyen elveszti a motivációját. Az össz. idő 51:20’ lett, 02:25’-tel lassabb voltam. :-( Tavaly a második szériám jobb volt, mint az első. Bár, az még világosban volt.
Engem ismét Balázs váltott. Rá is hatással lehettek a fényviszonyok, mert Ő is lassult, nem csak Én. 53:31’ időt ment a három kör alatt.
Ekkortájt, nagy meglepetésünkre, a Panyi család süteménnyel lepett meg minket! Nagyon jól esett és feldobott a látogatásuk. Köszi szépen a finom sütiket! ;-)
A látogatás hátránya az volt, hogy Potor Szilit is magukkal hozták... Ekkor majdnem feladtam a versenyt. Üdv, Szili! ;-D

Rajt előtt
Közben Karesz belehúzott. 13:54’-es legjobb köridejével kezdett. Ekkor, vagy talán már korábban is, eleredt az eső és kezdte feláztatni a pályát. A következő körei 14:16’ és 16:19’ még jók voltak, de az utolsó köre 25:37’ lett a sár miatt! Innentől kezdődtek a gondok...
Én zuhanyozás és kajálás után épp kinn sétáltam a csapatsátrak között, és láttam volt csapattársunk, Béla Ati bringáját. Nagyon durva volt. Annyi sarat, illetve gyurmát szedett fel a hátsó kereke, hogy nem bírta tekerni a bringát! Pedig nem gyenge srác… Arasznyira nőtt a felni magassága, és a távillák simára gyalulták az oldalát. Ettől úgy nézett ki a kerék, mint egy hatalmas tárcsa. Alig bírták kiszedni a 10 kilós hátsó kereket! Mikor Ati végre lerázogatta, a hatalmas "agyag-talaj-komposzt" egy darabban esett le a kerékről, mint egy kígyó. Kezdték fontolgatni a leállást. Én csak hüledeztem és kínosan röhögtem az egészen. Kétkedve indultam vissza a sátorhoz...
Dávid ment a sárban egy 18:10’-es jónak számító kört, majd őrült kamikaze módjára, két kör erejéig, belevetette magát a dagonyába. Nem sok sikerrel, mert a második köre 33:30’-ra, a harmadik pedig 36:40’-re sikeredett... A bringája „dettó” úgy nézett ki, mint az Ati gépe...
Én ekkor tanácsoltam, a dolgok anyagi következményeire hivatkozva, hogy álljunk le. Pityu majdnem csonkítást hajtott végre rajtam, úgyhogy elkezdtem átöltözni. ;-)
Ákos első köre 20:07’-re sikerült. Jól haladt és mondta, hogy megy még egyet. A második 20:24’ lett, de a sár miatt Ő is kiállni kényszerült.

Csapatunk segítői
Jöttem Én. Indulás után 10 másodperccel villant az agyamba, hogy nem tettem fel az első SKS sárvédőt. Királyság! :-( Mindegy, nyomtam, ha már volt eszem kijönni. Próbáltam minél inkább egyenesben tartani, és nem rángatni a kormányt, hogy ne menjen tele az arcom sárral. Meglepetésemre nem is volt gondom, csak a tempóval... Mindenki kedvetlenül döcögött előttem, így Én sem nagyon siettem. Kb. egy perce tekertem, mikor valamivel a nagy pocsolya előtt, megelőzött Vizdák "Vizdi" Jani.
Utána szóltam: - Peeersze, sárgumival könnyű! ;-)
Erre Ő: - Ez slick gumi! (Vagyis sima.)
Ja, - mondom, - akkor megyek veled! - Ugyanis az Én bringámon is két kopott, 1.9-es, keskeny Larsen TT volt.
Felvettem a tempóját és követtem. Az emelkedő előtt lerázott, mert sikerült rossz íveket kifognom. Mikor kigurultam a kerítésen, előttem a sötétben "anyázást" hallottam. Ráfordultam az emelkedőre és elkezdtem izomból mászni, hogy azért a kerék ne forogjon el. Vizdi ott futott a bringájával, alig bírtam leelőzni. Akkor mondta, hogy elcsúszott és beletaposott a küllőibe. De nem lett semmi gond.
Az emelkedő után nem sokkal visszaelőzött, Én meg folytattam az üldözést. Szinte ugyanaz ismétlődött, mint az előző körben a Gáborral. Lemaradtam a rossz ívválasztás, vagy egy előzés miatt, aztán visszamásztam rá. A hotelnél megint lemaradtam, aztán a letörés után újra rajta voltam. Pár másodperccel előbb ért be, 15:42’-es időt mentem vele. Viszont Ő kiállt, mert körönként váltották egymást, ugyanis egy kört még el lehetett menni a sárban tiszta bringával, kettőt viszont már nem.
Begurultam a depóba, de nem volt ott senki, így kimentem egy újabb körre. Előtte viszont "lecsekkoltam" a bringát, hogy milyen állapotban van. Sáros volt, de nem voltak rajta nagy "gyurmák". Mentem tovább, és kb. egy kilométer múlva, a kerék elkezdte nagyon durván gyűjteni a sarat. Felmásztam az emelkedőn, majd a színpadnál megálltam, hogy átnézzem a bringát. Durva látvány fogadott. Olyan volt, mint Ati és Dávid gépe! Elkezdtem az ujjaimmal leszedni a sarat a kerekekről és az első váltóról. Közben bepárásodott a szemüvegem. Elindultam, gondolva, hogy majd elillan a pára, de nem így történt. Mentem, mint szamár a ködben. Semmit nem láttam, ezért újra megálltam, hogy letisztítsam a szemüveget, mielőtt még fának hajtanék. Tovább mentem, de a kerekek megint felszedték a sarat.
Aztán egyszer csak nagy robaj: elkezdődött az éjféli tűzijáték. Megálltam, néztem egy darabig, majd a következő lehetőségnél visszamentem a rajt-cél területre, s onnan a sátorhoz, hogy bejelentsem: részemről vége a versenynek.
Aki látta a bringákat, az nem hinném, hogy meglepődne a döntésemen. A csapat többi tagja is egyetértett velem. Sok versenyző még kinn maradt a pályán, nagyrészt, hogy védjék dobogós helyeiket, vagy a szponzor tanácsára. Én úgy gondoltam, hogy nem éri meg teljesen leamortizálni a drága bringákat, pusztán a buli kedvéért. Érdemes megnézni néhány fotóalbumot a versenyről. Nagyon durván néztek ki a bringák. Nem hogy tekerni, de tolni sem lehetett a 25 kilósra feldagadt montikat a nagy sárban.

Éjszaka hideg volt
Miután kimérgelődtem magamat, lemostam a gépet, lezuhanyoztam, kajáltam és leültem a többiekkel dumálgatni. Egész jól elvoltunk, míg szép lassan mindenki elvonult szunyálni. Fél kettő lehetett. Én még kimentem a rajt-cél területre megnézni a többieket, hogyan küzdenek meg az elemekkel. Többek között a ZKSE, a Csömör, a Bringabanda csapatai még javában nyomták. Több duó és egyéni versenyző is tekert még. Pánik hangulat és szenvedés volt mindenütt. Nagyon örültem, hogy abbahagytuk a versenyt, mert ez már nem az volt...
Reggel nyolc körül ébredeztünk és kezdtünk is gyorsan pakolászni. Egész éjszaka esett, tiszta víz volt minden. A pályán már senki nem bringázott. Ekkor tudtuk meg, hogy 5-kor leintették a versenyt, mivel szinte már senki nem tekert. 9 után érzékeny búcsút vettünk egymástól és mindenki elindult hazafelé. Irynával még benéztünk a versenyközpontba, de már alig volt ott valaki, úgyhogy mi is hazagurultunk szép komótosan.

Gönczy Dávid
Itthon tudtam meg az eredményeket. Amíg versenyeztünk, addig a 4. helyen voltunk egy, majd három körrel lemaradva a 3. helyezettől. Akár dobogósok is lehettünk volna, ha teljes a csapat és nem ilyenek a körülmények.
Úgy gondolom, hogy jól mentünk és mindenki kihozta magából a maximumot. Jól teljesített hiányos csapatunk addig, amíg volt értelme. De majd jövőre megmutatjuk, hogy ki az a "Sztahanov"! ;-)
Köszönöm minden segítőnek a támogatást, a sok biztatást, és a fotókat! Külön köszönet Irynának, a Gönczy családnak és Robinak a lámpákért!

Kapcsolat

  • Cégnév: Gránit Design Kft.
  • Cím: Fashion Trend Center, 2040 Budaörs, Gervay Mihály u. 1., 1. em. 3.17
  • Tel.: +36 30 656 7702
  • Fax: +36 99 523 295
  • E-mail: info@granit.co.hu